Beszámoló a 2022.07.18. – 2022.07.22. között Szenyér településen megvalósított táborról.

Szenyér a Marcali-hát déli végén, a 68-as főút mellett fekszik, Böhönyétől 6 kilométerre. Közelében található Keszthely – 45 kilométer, és a Balaton déli szakaszán fekvő Balatonmáriafürdő – 27 kilométer.

A tábor épülete a település egyik legszebben felújított építménye.

Az ELESETT ÖREGEKÉRT ALAPÍTVÁNY, melynek titkára: Rajnainé Tüsér Judit és a HULT OOST EUROP ALAPÍTVÁNY, melynek támogatottja: Iklódy László, jóvoltából tölthetett el csodálatos öt napot a Magyar Evangélikus Testvérközösség fenntartásában álló, Tiszaszentmárton és Gyüre Általános iskolákból 19 fő gyerek és 4 fő pedagógus.

1. NAP

Korán reggel -nem kevés lelkesedéssel- gyülekeztünk Záhony állomáson.  Tiszaszentmártonból a gyerekeket az önkormányzat kisbusza és az általános iskola vezetője, Kiss Gabriella tagintézményvezető szállította az indulás helyszínére. A Gyüréből érkező csoport Kisvárdában csatlakozott hozzánk.

Az út nem volt könnyű a meleg és a hosszúsága miatt, de a Balatonhoz közeledve már fellélegeztünk, s a fáradságot az álmélkodás váltotta fel.

15 h körül érkeztünk meg Fonyódra, ahol várt bennünket Judit néni, s a busz, amivel mentünk Szenyérre.

A tábor elfoglalása után egy kellemes zuhany, a finom vacsora meghozta a felfrissülést, s előkerült a foci is.

2. NAP

Reggeli után az Iklódy Laci bácsi és Sebestyén Zoltán tanárbácsi által vezetett áhítat mottója:

„Ne félj, mert mától ember-halász leszel!” /Lukács 5,11/

Az ebéd elfogyasztásáig kézműves foglalkozás keretében pólót festettünk, aminek mintája kapcsolódik a reggeli áhítat témájához.

Az ebéd után se maradtunk program nélkül, kisétáltunk az Arad-Pusztai halásztóhoz.

A tó területe 5,3 ha, melyet nádasok szegélyeznek. Az odavezető út, s maga a tó is gyönyörű látványt nyújt.

A vacsorával soha nem ér véget a nap, hiszen a levegő 20 h után csökken oda, hogy kellemes a szabadban lenni, s ezt kihasználva jönnek a kártyapartik, a nagy beszélgetések, s a megunhatatlan focimeccsek.

Közben lett egy tábori cicánk is, aminek Judit néni nem nagyon örült ugyan, de a gyerekek és a cica nagyon jól egymásra találtak.

3. NAP

A reggeli áhítat mottója:

„Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!” /Márk 6,50/

A Keszthelyi kirándulás által olyan kiállításokat csodálhattunk meg, mint a vadászati kiállítás.

A modellvasút kiállítás

Mindannyiunk számára nagy élmény volt a Festetics- kastély kertjében történő séta. Az ajándék vásárlása sem maradhatott el a sétálóutca bazársorán. Majd a hűsítő fagylalt következett.

Este még jólesett a hideg dinnye az udvaron.

4. NAP

Na ezt a napot már mindenki nagyon várta! Reggeli, és irány a Balaton!!!! Az időjárás, a víz is nekünk kedvezett. Strandolásunkat a hajókirándulás koronázta meg.

Az esti tábortűzhöz vendégünk is érkezett Pizarro-Iványi Júlia hitoktató pedagógus, aki egy nagyon szép történetet osztott meg velünk: Értékes vagy! – a foltmanók története. Laci bácsi, és Zoltán tanárbácsi vezényletével sokat énekeltünk, a szalonna is megsült, s természetesen összejövetelünknek a cica is részese volt.

5. NAP

A tartalmas napok után elérkezett a „hazaút” pillanata. A” Hol a zoknim? Hol a töltőm?” rendezése után Fonyódon szálltunk fel a vonatra. A Gyüréből érkező gyerekek Kisvárdában találkozhattak szüleikkel. A Tiszaszentmártoni gyerekeket Záhony állomáson várta az önkormányzat kisbusza és Igazgató néni, akire zúdították a gyerekek az élményüket.

Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik valamilyen formában hozzájárultak ahhoz, hogy az önzetlenség, a jótét, a másoknak történő örömszerzés megvalósuljon. A tábor által olyan gyerekek jutottak élményhez, gondoskodáshoz, kultúrához, barátsághoz, mely hátrányos helyzetükből adódóan nem adatik meg számukra.

Köszönet

- Az Elesett Öregekért Alapítványnak, személy szerint Rajnainé Tüsér Juditnak – Judit néninek, aki gondoskodásával anyánk helyett anyánk volt.

- A Magyar Evangélikus Testvérközösség lelkészének Iklódy Lászlónak – Laci bácsinak, aki Bibliai történeteivel, kedvességével gondozta lelkünket.

- A Hult Oost Europ Alapítványnak az anyagi támogatásért.

- Fenntartónknak: A Magyar Evangélikus Testvérközösségnek, hogy ezt a lehetőséget megkaphattuk.

- Pizarro-Iványi Juliának, hogy történetével tanulságot hozott életünkbe.

- A szakács néniknek Mónikának, Ibolyának, akik mindig igyekeztek kedvünkben járni finom ételeikkel, Tímeának, aki ügyelt a tisztaságra.

- A pedagógusoknak – Tóth Viviennek, Kálmán Gyöngyvérnek, Sebestyén Évának, Sebestyén Zoltánnak, akik felvállalták a gyerekek táboroztatását, s aktív részesei voltak a programoknak.

- A Tiszaszentmártoni Önkormányzatnak a szállítás biztosításáért.

- Gál Sándorné és Kiss Gabriella tagintézményvezetőknek, hogy bekísérték, elindították, és hazaérkezésükkor fogadták a gyerekeket.

- A kedves szülőknek a bizalmat, s a résztvevő gyerekeknek, hogy együtt lehettünk.

„A legnagyobb boldogság nem a szűk látókörű, önös célok megvalósításában rejlik, hanem abban a kihívásban, hogy a lehető legtöbb ember számára jobb hellyé tegyük a világot.”

Bill Sulivan